A horgászathoz szükséges okmányok

Iratok:

A horgászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani:

Az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgászfogási naplót, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és ezeket a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

A horgászatra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát horgászatra. Az állami horgászjegyhez kiadott, fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. Ha határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadható az állami horgászjegy. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese (4000-Ft).

A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni, leadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

Gyermek állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

Állami horgászjegy:

A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. A törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei:

- Állami horgászjegyet az a (14. életévét betöltött) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni. (állami horgászjegy nem adható ki annak a személynek, akit a horgászattal kapcsolatos szabálysértés, vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki).

Nem magyar állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni Magyarországon, viszont magyarországi horgászatához köteles állami horgászjegyet váltani, melyet útlevele (esetleg személyi igazolványa) és előző évi magyar horgászjegyének bemutatásával, illetve hazájában tett horgászvizsga okiratának, vagy annak hiteles másolatának bemutatásával vásárolhat meg.

- a 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól; a 14 éven aluliak külön térítésmentes gyermek állami jegyet kapnak, míg a 70 éven felüliek állami jegy kártyájára a díjmentességet tüntetik fel,  illetve a jegy érvényesítése a következő évre értéknélküli bélyeggel történik;

- az állami horgászjegy 1 évre - díj fizetése (2.000,-Ft) ellenében - adható ki, az új horgászok (vagy állami jegyüket elvesztők) új állami jegy kártyát kapnak, míg az állami jeggyel már rendelkezők jegyének következő évre történő érvényesítése (a jegy kitöltését követő négy évben) bélyeggel történik;

- A 70. életévét betöltött személynek is kell állami horgászjegyet váltani, de részére az állami jegy díjmentes és az állami jegy érvényesítése a következő évre díjmentes bélyeggel történik.

- A külföldi állampolgárok magyarországi horgászathoz megegyező díjú és formájú állami horgászjegyet kell váltaniuk, ez lehet a hagyományos magyar nyelvű, de a létezik az állami jegy angol nyelvű változata is. A rendszeresen visszatérő külföldi horgász állami jegyének a következő évre történő érvényesítése hasonlóképpen bélyeggel történik.

- a gyermeknek (14 éves életkor alatt) nem kell horgászvizsgát tenni, szülője (képviselője) állami gyermek horgászjegyet, mint önálló okmányt térítésmentesen tudja beszerezni, és ennek birtokában lehet megvásárolni a különböző gyermek területi engedélyeket.

- az állami horgászjegyet hatóság közvetlenül, de általában megbízott szervezeteken keresztül adja ki, az állami jegyek forgalmazásával általában a megyei, területi horgászszövetségek és ezeken keresztül az egyesületek vannak megbízva, így általában ott lehet beszerezni azokat.

- az állami horgászjegyen feltüntetésre kerülnek a halászati-horgászati törvény horgászattal kapcsolatos leglényegesebb szabályozásai, mint a tilalmi idők, méret és mennyiségi korlátozások. Vigyázni kell arra, hogy a hazai vizeken a vízterület nagysága, gazdálkodási jellege és más szempontok alapján nem egy helyen a törvényi előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is érvényben lehetnek. Ezeket általában a területi engedélyeken feltüntetik.

Fogási napló:

A horgász fogási napló össze lett vonva az állami horgászjeggyel.

A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztér kódját.

Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.